Dark academia – avagy megint menő tanulni
Az irányzat sikere többnyire abban rejlik, hogy sokak számára imponáló az antikváriumokban való lézengés vagy az esős napokon olvasás esztétikai szépsége.
Hogyan faragta a Doom magas művészetté az akciót
A Doom: Eternal olyan, mint egy balettelőadás. Zene és mozgáskultúra tökéletes fúziója. A lendülettel, az interakcióval, a környezettel való tudatos zsonglőrködés.
Amire csak a videójátékok képesek
Az igazán jó játékok képesek elérni valami elképesztőt. Gyakorlatilag a főszereplővel együtt tanulunk meg leküzdeni újabb, nagyobb, nehezebb akadályokat, így, ha csak apró dózisokban is, de előidézve az eredményesség sikerélményét.
Művészet mint a propaganda nyelve
Manapság már azt gondoljuk, sokkal okosabbak vagyunk, és nem lehet minket a médián, vizuális művészeten keresztül manipulálni. Mégsem kell messzire mennünk, hogy a propaganda eszközeivel találkozzunk.
Egy nap művészet nélkül
De még így is arra jutottam, hogy az életünk végtelenül szürke és sivár lenne, ha nem olvashatnánk, járhatnánk színházba, hallgatnánk zenét vagy csak huppannánk le a fotelba egy film kedvéért.
The Bastards: Lázadó művészet
Egyértelművé válik, mi a koncepció célja: a művészetet kívánják menedékként felajánlani mindazoknak, akik szeretnének elhatárolódni a társadalomtól és annak veszélyeitől.
Oximoron szerelmek II. A természettudomány és a képzőművészet szimbiózisa
A reneszánsz idején jelent meg a művészetekben az igény, hogy minél hitelesebben ábrázolják a valóságot, főleg az emberi testet. A korszakból Leonardo da Vinci anatómiai kutatásai a legismertebbek, amikhez eleinte titkos boncolások adták a kutatási alapot.
Oximoron szerelmek – Matematika és képzőművészet társulása
Annak ellenére, hogy gyakran szimmetrikus arcokat ábrázolnak a művészek, a valóságban ilyen nem létezik.
Hol kezdődik a művészet?
Giotto, Dürer, Manet, Duchamp, Warhol, Hantai… Barbárok, újítók, zsenik vagy primitív művészek, akik jókor voltak jó helyen?