202005.12
1

6 mű, ami felkészít a közeli jövőre

Világ vége után és világ vége előtt is vagyunk egyszerre, s mielőtt elkezdenéd olvasni, biztonság kedvéért nézz ki az ablakon, nehogy egy atomfelhő megzavarjon közben

Járvány, leépülő gazdaságok, növekvő munkanélküliség, összeesküvés-elméletek burjánzása – néhanapján úgy is érezzük, hogy digitális korszakunkban az alternatív valóságok világa felé tekintünk. Ezen ajánló a science fiction két olyan műfajából (poszt-apokaliptikus és disztopikus fikció) szemezett kisebb gyöngyszemeit szeretné bemutatni, amiket egy valami köt össze: a negatív jövőkép. Világ vége után és világ vége előtt is vagyunk egyszerre, s mielőtt elkezdenéd olvasni, biztonság kedvéért nézz ki az ablakon, nehogy egy atomfelhő megzavarjon közben. 

Film: V mint vérbosszú (V for Vendetta)

Ha láttad már, akkor nézd meg újból, mert lehet, elkerülte valami a figyelmedet, miközben V nevű főhősünk Shakespeare-i humanista románcára összpontosítottál. A következő Instagram-posztodba illő deep idézetekkel (amelyek ráadásul még jók is) megtűzdelt képregény-adaptáció Nagy-Britanniában játszódik a közeljövőben, ahol egy szélsőjobboldali párt erősítette meg uralmát. Társadalmunkat érintő velős gondolatok ötvöződnek izgalmas akciójelenetekkel és egy romantikus szállal is, magyarán: mintha ott lenne minden egy filmben. V már majdhogynem a megtestesült forradalmiságot és a klasszikus értelemben vett anarchista eszmeiséget („hatalom nélküli rend”) testesíti meg. Kulcsszó azoknak, akik látták: St. Mary.

73140b17501879ec1fe6b2acda207477

 

 

Játék: Metro 2033

Ruszki nr. 1. A PC-játékok fenegyerekei és a bestseller sci-fik falói előtt kiváltképp ismert lehet Dmitri Glukhovsky Moszkvája, ahol az emberek egy helyre menekülhettek a nukleáris katasztrófa elől: a föld alá, a főváros metróhálózatába. Bár a játék műfaját tekintve first person shooter, ami a radioaktív sugárzás következtében elszaporodott mutánsok révén ötvöződik a horrorral is, de kis részben szemünk elé tárul egy földalatti rendszer. Moszkva metróhálózatának különböző gócpontjaiban klánszerűen alakulnak ki „városállamok”, a mutánsokon kívül szélsőséges ideológiákat képviselő ámokfutók is veszélyeztetik a túlélők társadalmát. Ezt a társadalmat inkább a könyv lapjai ismertetik, mint a játék, viszont külön-külön élményt nyújt mindkettő.

Metro Redux_20140907190144

Film: Snowpiercer – Túlélők viadala (Snowpiercer)

Hollywood-szagú film, központi kérdése mégis nyugtalanító kis szálka századunk embere számára: mi lesz a globális felmelegedéssel? Pontosabban: mesterségesen megállítható-e ez a folyamat? A történet egy balszerencsés meteorológiai kísérlet következményét mutatja be, amely után a földön újból beköszöntött a jégkorszak. A Föld túlélői egyedül azok voltak, akik egy vasútmágnás Snowpiercer nevű vonatára felszálltak a kísérlet előtt. A film jól érzékelteti a társadalmi rétegek kialakulását a vonaton belül, amelyek vagonok szerint szeparálódnak. A konfliktushelyzetet a vonat végében élő legalsóbb réteg, a nincstelenek és mélyszegénységben élők lázadása váltja ki. Akcióban gazdag, és bár a sztori a maga nemében kicsit közhelyes, a Snowpiercer társadalomrajzának hangulata azt kárpótolja.

15SNOWPIERCER2-superJumbo

Játék: Fallout-széria

Talán a posztapokaliptikus szerepjáték királya a Fallout-széria, aminek a koronáját (höhö) a harmadik illetve a negyedik rész alkotja. Két nagy érdeme a részletessége és a hangulata. Elhagyatott gyártelepeken lődörgő paramilitáris bűnbandák kiiktatásától összeomlott autópályákra épített viskók lakosainak kibékítéséig rengeteg kalandot tartogat az RPG és a sci-fi műfajok kedvelői számára. Sokunk számára, akik már kamaszkoruktól kezdve is ott lógtak a Need for Speed és a GTA nevű klasszikusokon, fontos a játékban lévő rádió/soundtrack is. A Fallout rozsdavasra épült világa ahogyan ötvöződik főhősünk rádiójában hallott country és retro zenei válogatásával - egy virtuális életérzést pedzeget.

214740

Könyv: Az opricsnyik egy napja

Ruszki nr. 2. Vlagyimir Szorokin kortárs orosz író regényében nem fél ötvözni a posztmodernizmust a disztópiával, mindemellett borzongatóan valósághű is lehetne az általa kreált fikció. Egy opricsnyik, vagyis a cár személyes minihadseregének egyik tagja egyes szám első személyben meséli el, hogyan tölti egy napját ébredéstől lefekvésig. Igen, Szorokin egy olyan Oroszországba kalauzol minket, ahol a Szovjetunió bukását és az Orosz Föderációt követően visszatér a cárizmus. A feltétlen uralom légkörét és a terror mindennapiságát meghökkentő módon érezteti a szerző: egy ország, amiben beszűkült minden az erőszak és a propaganda miatt. Az utolsó oldalakon az olvasó azt érzi, hogy bár majdnem felfordul a gyomra, mégis visznek magukkal a sorok az opricsnyikek pöffeszkedő, tekintélyt parancsoló és erkölcstelen világába.

91LmqWZ8pvL

Film: Sztalker (Stalker)

Ruszki nr. 3. A Sztrugackij-fivérek Piknik az árokparton c. regénye által ihletett Sztalker a filmművészet legkiemelkedőbb alkotásai közé tartozik. Andrej Tarkovszkij a Zóna világát megelevenítve filozófiai mélységű problémákkal foglalkozik lassú, viszont indokoltan vontatott művében. Figyelem: ez a film nem kikapcsolódás, hanem vászonra vetített költészet és önmagunkba való tekintés is egyben. A Sztalker egyik legfontosabb gondolata így szól: „Teljesüljön, ami elhatároztatott. Higgyenek ők is, és nevessenek saját szenvedélyeiken, hiszen az, amit ők szenvedélynek neveznek, valójában nem lelki energia, hanem csak a lélek és a külvilág közötti súrlódás. De a legfőbb, hogy higgyenek magukban, és legyenek gyámoltalanok, akár a gyermekek. Mivel a gyengeség nagy, az erő pedig hitvány. Mikor az ember születik, gyenge és rugalmas, mikor haldoklik, erős és kemény. Mikor a fa nő, zsenge és rugalmas. Mikor száraz és merev, haldoklik. A keménység és az erő a halál kísérői, a rugalmasság és a gyengeség a lét frissességét fejezik ki. Azért nem győzhet az, ami megszilárdult”.

stalker2.0

 

Szólj hozzá!

Your email address will not be published. Required fields are marked *